Közel két évtizeden át az okos szemüvegek többnyire csak bemutatók és prototípusok formájában léteztek. Néhány vállalatnak sikerült a koncepciót a laboratóriumokból a piacra vinni, és korai fogyasztói termékeket bevezetni, de a technológia a még nem elég kiforrott hardver miatt nehézségekkel küzdött. Az alkatrészek terjedelmesek voltak, az akkumulátorok teljesítménye gyenge, a hőkezelés túl korlátozó, a kapcsolat pedig megbízhatatlan volt.
Végre belépünk abba a korszakba, amikor az alkatrészek már elég kiforrottak ahhoz, hogy megfeleljenek az alkalmazás igényeinek. Az állandó működésre tervezett, alacsony energiafogyasztású processzorok egyre hatékonyabbá válnak a szemüvegekhez. Az energiamenedzsment is felzárkózik, a vezeték nélküli kapcsolat pedig egyre megbízhatóbbá válik. Még az érzékelők integrálása is végre kezd beleférni a szemüvegtervezés fizikai korlátai közé. Mindezek a változások lehetővé teszik olyan szemüvegek gyártását, amelyek egész nap működnek, és mégis úgy néznek ki, mint a mindennapi szemüvegek.
A technikai korlátok továbbra is fennállnak, de a korszerű alkatrészek egyre jobban képesek ezeken belül működni. A változás abban rejlik, hogy hogyan használják az okosszemüvegeket. Ahogy a hardver fejlődött a készüléken belüli számítás, az audió feldolgozás, a vezeték nélküli teljesítmény és az érzékelő-fúzió terén elért fejlődésnek köszönhetően, a felhasználás a fogyasztói újdonságokról az ipari és egészségügyi környezetek felé tolódott el. Rövid távon azok az alkalmazások kerülnek előtérbe, ahol a kézmentes működtetés segíthet a problémák megoldásában – például raktárakban, kórházakban, a helyszíni szervizelés során és más olyan környezetekben, ahol az audió- és helyzetalapú útmutatások javíthatják a munkafolyamatokat és csökkenthetik a hibák számát.
A legfrissebb piaci előrejelzések alátámasztják ezt a tendenciát. Az okos szemüvegek piacának növekedése egyre inkább a vállalati, egészségügyi, ipari és segítő eszközként való felhasználáshoz kapcsolódik, nem pedig az általános fogyasztói elterjedéshez.
Az iparág egyre inkább azt vizsgálja, hogy az okos szemüvegek nem csupán vonzóak-e, hanem technikailag is megvalósíthatók-e. És a válasz egyre inkább arra utal, hogy igen.
A technológiai óriások mozgatórugói
Az okos szemüvegek egyre inkább megvalósíthatóvá válnak, mivel számos alapvető technológia egyszerre érte el a kiforrott állapotot. A feldolgozóegységek, az audió rendszerek és a kijelző alkatrészek ma már a szemüvegek energiafogyasztási, hőelvezetési és méretbeli korlátai között is működőképesek.
Ahhoz, hogy az okos szemüvegek túllépjenek a koncepcióbemutatók és a menő játékok szintjén, és valóban praktikus eszközökké váljanak, a bennük található számítástechnikai rendszernek a szemüvegekre jellemző korlátok között kell működnie. Ez azt jelenti, hogy a számítástechnikai alkatrészek nem fogyaszthatnak túl sok energiát, és minimális hőt kell termelniük, miközben elegendő teljesítményt kell nyújtaniuk az alapvető feladatok elvégzéséhez anélkül, hogy lemerítenék a kis akkumulátort vagy túlmelegítenék a keretet.
Az általános mobil eszközökhöz tervezett processzorok helyett kifejezetten az okos szemüvegekhez kifejlesztett processzorok érik el ezt a szintet. A rendszerchip (SoC) kialakítások olyan módon egyensúlyozzák a számítási teljesítményt és az energiahatékonyságot, ahogyan a régebbi, okostelefon-központú processzorok nem voltak képesek rá. Az energiafelügyelet ma már nem csupán az akkumulátor kíméléséről szól; hanem szabályozza, hogy a feladatok hogyan és mikor futnak, hogy a rendszer a szemüveg méretű kialakításban is használható maradjon.
A helyi feldolgozás szintén megváltoztatja, hogy az okosszemüvegek valójában mire képesek. Az olyan hangfeldolgozási feladatok, mint a hangrögzítés és a zajos környezetben a beszéd elkülönítését szolgáló sugárformálás, most már közvetlenül a készüléken futnak. Az alapvető képfeldolgozási feladatok, például a tárgyfelismerés és a vonalkód-beolvasás, szintén helyileg futtathatók. Ezek a helyi folyamatok csökkentik a telefontól való függőséget és a folyamatos internetkapcsolat szükségességét, csökkentik a késleltetést, valamint korlátozzák a vezeték nélküli adatátvitelre fordított energiát. A korábbi okosszemüvegek nem voltak képesek kezelni ezt a készüléken belüli terhelést.
Ezek az új funkciók annak a változásnak a részei, amely az okosszemüvegek tervezésének és akár használatának módját is érinti. Ahelyett, hogy a képernyőn megjelenő feliratokat tekintenék elsődleges felületnek, számos rendszer az audiót részesíti előnyben domináns interakciós rétegként, mivel ez illeszkedik az energiafogyasztási korlátokhoz, és valós környezetben is jól működik.
Az audió válik az elsődleges interakciós módszerré
Az audió ideális interakciós módszer, mivel nem igényel kijelzőt, és sokkal kevesebb energiát fogyaszt, mint a vizuális felületek. A Bluetooth®-kompatibilis hangrendszerrel ellátott okosszemüvegek elterjedtek, mivel a keretbe beépített hangszórók és mikrofonok lehetővé teszik a felhasználók számára, hogy hívásokat fogadjanak, értesítéseket hallgassanak és zenét hallgassanak. A legtöbb okosszemüveg nyitott fülű hangrendszert használ, amely lehetővé teszi a felhasználók számára, hogy a környezeti hangok elzárása nélkül hallgassák a tartalmakat. Egyes modellek a magánszféra védelme érdekében a hangot a viselő fülé felé is irányítják.
A kommunikáció terén a modern szemüvegekbe beépített mikrofonok és jelfeldolgozó rendszerek képesek elkülöníteni a beszédet. Az okosszemüvegekbe beépített két- és többmikrofonos rendszerek segítenek kiszűrni a háttérzajt, hogy a beszélőre összpontosítsanak, ami javítja a hívások, a virtuális asszisztensek és a hangparancsok érthetőségét anélkül, hogy terjedelmes hardverre lenne szükség.
Az új szabványok, mint például a Bluetooth LE Audio és a kapcsolódó hangátviteli funkciók, csökkentik az energiafogyasztást és bővítik a hordható eszközök alkalmazási lehetőségeit. Ezek a technológiák jobb hangátvitelt és „egy-több címzetthez történő hangátvitel” típusú hangtovábbítást tesznek lehetővé, ami hasznos lehet olyan helyzetekben, ahol több ember osztozik a hangon.
De ez egyáltalán nem jelenti azt, hogy a vizuális kimenet irreleváns lenne. Azt jelenti, hogy másképp kezelik. Ahelyett, hogy teljes vizuális átfedéseken alapuló okosszemüvegeket fejlesztenének, számos terv a kijelzőt másodlagos rétegként kezeli, amelyet csak mértékkel használnak.
A kijelzők és az optika tökéletesednek
A kijelzők ugyan nem jelentenek korlátozó tényezőt, de a tervezők továbbra is körültekintően használják őket. A fényerő és az optikai kialakítás terén elért kisebb fejlesztéseknek köszönhetően a szemüvegekben megjelenő kép már praktikusabbá vált. Ideális esetben az ilyen alkalmazásokban használt kijelzőknek olyan olvasható információkat kell közvetíteniük, amelyek nappali fényben is jól láthatók, anélkül, hogy lemerítenék az akkumulátort.
Számos jelenlegi kialakítás elkerüli a teljes látómezőt lefedő kijelzőket, és helyette minimális vizuális kimenetre támaszkodik, például egy kis monokuláris kijelzőre vagy egyszerű, a lencsében megvalósított vetítésre. Ez csökkenti az energiafogyasztást, és elkerüli a nagyobb kijelző rendszerekkel járó súly- és hőelvezetési problémákat.
Ez a megközelítés jól látható a jelenlegi eszközökben, például a Meta Ray-Ban Display okosszemüvegben, amely egy minimális kijelzőt integrál közvetlenül a lencsébe, ahelyett, hogy terjedelmes külső optikai elemekre támaszkodna. Ez a tervezési döntés azt mutatja, hogy a tendencia a visszafogott vizuális felületek felé halad, amelyek alkalmazkodnak a szemüveg fizikai korlátaihoz, ahelyett, hogy azok ellen küzdenének.
A fogyasztói felhasználáson túl
A fogyasztói okos szemüvegek kapják a legtöbb figyelmet, de az igazi lendület azokban a környezetekben alakul ki, ahol a kézmentes munkavégzés hatással lehet a biztonságra és a teljesítményre. Ezeken a helyeken a képernyő viselése megkönnyíti és hatékonyabbá teszi bizonyos típusú munkákat, mivel így nem kell egy másik eszközzel is bajlódni.
Logisztika és raktározás
A logisztika és a raktározás területén az intelligens szemüvegeket már alkalmazzák az audió vezérelt árukiválasztáshoz és a feladatok kézmentes visszaigazolásához. A DHL nyilvánosan is dokumentálta a termelékenység javulását a „vision picking” rendszerek alkalmazásával, amelyek okos szemüvegek segítségével irányítják a munkavállalókat a megrendelések teljesítése során, papír vagy kézi szkennerek helyett. A Boeing hasonló előnyökről számolt be az okos szemüvegek komplex kábelezési feladatokhoz való felhasználásával kapcsolatban; bevezetésük csökkentette a hibák számát és javította az összeszerelési időt azáltal, hogy az utasításokat közvetlenül a munkavállaló látómezőjébe helyezte (1. ábra)
Egészségügy
Az egészségügyi intézményekben az okosszemüvegeket kézmentes kommunikációra, távoli megfigyelésre és klinikai képzésre használják. Kutatások szerint a mesterséges intelligenciával (MI) támogatott okosszemüvegek elősegítik az oktatást és a távorvoslást, „növelve az egészségügyi beavatkozások és orvosi szolgáltatások pontosságát és időszerűségét”. Az érték itt nem a képernyőre vetített vizuális rétegekben rejlik, hanem abban, hogy folyamatos kommunikációs lehetőséget biztosítanak, miközben az orvosok figyelmét a betegellátásra összpontosíthatják.
Ipari és helyszíni szerviz
Az ipari és a helyszíni szervizelés területén egyre gyakrabban használnak okos szemüvegeket a nézőpontból rögzített videókhoz és az irányított munkafolyamatokhoz. A technikus pontosan megmutathatja a távoli szakértőnek, amit éppen lát, és útmutatást kaphat anélkül, hogy leállítaná a munkát vagy eszközt kellene tartania a kezében. A tanulmányok szerint a kézmentes útmutató eszközök – például az okos szemüvegek – javíthatják a hatékonyságot és a pontosságot ipari környezetben, ha a felettesek figyelembe veszik a viselők fejlesztési javaslatait.
Hallásjavítás és segítő hangtechnika
Az okos szemüvegek olyan segítő eszközökként is terjednek, amelyeknek semmi közük a vizuális felületekhez. Például az EssilorLuxottica Nuance Audio szemüvegéhez hasonló termékeket úgy tervezték, hogy zajos környezetben javítsák a beszéd érthetőségét az enyhe vagy közepes mértékű halláskárosodással élők számára. Ezek az eszközök a kijelzők helyett mikrofonrendszerekre és jelfeldolgozásra támaszkodnak, alátámasztva azt a gondolatot, hogy jelenleg az „audio-first” (hangközpontú) kialakítások praktikusabbak, mint a „visual-first” (képközpontú) megoldások.
A fogyasztói piac a kísérleti terep
Az okos szemüvegek egyre szélesebb körű elterjedése egy olyan átfogóbb trend része, amely túlmutat magukon a szemüvegeken. Számos olyan technológia, amely végül beépül a vállalati és ipari munkafolyamatokba, először a fogyasztókhoz jut el. Az okostelefonokat is először személyes eszközként hozták forgalomba, mielőtt a logisztika, a pénzügy, az egészségügy és a terepi műveletek elengedhetetlen kellékeivé váltak. A felhőalapú tárolás, a hangsegédek, sőt még a videohívások is hasonló utat jártak be. A fogyasztói elterjedés „normálissá” tette a hardvert, időt biztosított a felületek finomítására, és lecsökkentette a költségeket. A vállalati felhasználás később következett be, miután a technológia megbízhatónak bizonyult.
Lehet, hogy az okos szemüvegek is hasonló pályát fognak bejárni. A fogyasztói eszközök nagy figyelmet vonzanak, alakítják a termékekkel kapcsolatos elvárásokat, és felgyorsítják az alkatrészek fejlesztését. Ebben az értelemben a fogyasztók inkább tesztkörnyezetként szolgálnak, nem pedig elsődleges piacként. Úgy tűnik, hogy a valódi hosszú távú érték inkább a szakmai környezetben bontakozik ki.
Következtetés
Az okos szemüvegek egyre nagyobb népszerűségnek örvendenek, mivel az alapját képező technológiák végre annyira kiforrottak, hogy beilleszthetők a szemüvegek korlátai közé. A feldolgozás, az energiaellátás, az audiorendszerek és az optika egyaránt elérte azt a szintet, hogy reálisan beépíthetők egy szemüvegbe. Ez a fejlesztés jelenti a különbséget egy olyan termék, amely jól mutat a bemutatón, és egy olyan között, amelyet az emberek hasznosan viselhetnek a munkanap során.
A legfontosabb az, hogy hol terjed el a használatuk. A legnagyobb lendület nem a fogyasztási cikkek területén tapasztalható. Hanem a logisztikában, az egészségügyben, az ipari szolgáltatásokban és az olyan segítő alkalmazásokban, ahol a kézmentes hozzáférés gyorsabbá teszi a munkavégzést, csökkenti a hibák számát vagy elősegíti a biztonságot. Ezekben a környezetekben az okos szemüvegek hasznos eszközök, nem csupán kütyük.
Az okos szemüvegek fejlődése annak köszönhető, hogy a mögöttük álló technológia mára már képes támogatni ezt a formátumot, és a valós felhasználási esetek is elősegítik elterjedésüket. Bár ezeknek az eszközöknek még van hova fejlődniük, a fejlődés üteme egyre gyorsul.
Mouser Electronics
Félvezetők és elektronikai alkatrészek világszerte engedélyezett forgalmazója.
www.mouser.com
https://x.com/MouserElecEU
A szerzőről
Bryan DeLuca egy tapasztalt elektronikai tartalomkészítő, akit a bonyolult mérnöki fogalmak érthetővé tétele foglalkoztat. Évek óta szerzett gyakorlati tapasztalatai révén elismert szakértővé vált abban, hogy a magas szintű elektronikai témákat gyakorlatias, érdekes tartalommá alakítsa át mérnökök, hobbiból foglalkozók és alkotók számára. Bryan olyan szakmai cikkeket és videókat készít, amelyek az alkatrészekre, a teljesítményelektronikára, az additív gyártásra, valamint a mikrovezérlők, LED-ek és érzékelők integrációjára összpontosítanak.
